Bali, Indonézia

Az iskola csak szeptember 6-án kezdődött, volt egy kis időnk, elrepültünk Balira. Innen a szomszéd országból, Malajziából ez azért egyszerűbb eset. (Köszi Air Asia, Budapestről ennyi pénzért talán Bukarestbe vehetsz repülőjegyet, ha ügyes vagy. :-)

Baliról mindenki legalább hallott már, talán túlságosan és részben indokolatlanul felkapott nemzetközi nyaralóhely. Ezen az indonéz szigeten él a muzulmán ország hindu kisebbségének túlnyomó része. Viszont Indonézia abszolútban a világ negyedik legnépesebb állama a maga több, mint 200 millió lakosával, akiknek majd 90%-a muzulmán, így ez a világ legnépesebb muszlim állama is.

Rengeteg itt a sziget, de a lakosság 60%-a Jáván él. Valahol azt olvastam, hogy az itteniek 40%-a napi két dollárból teszi ezt. De ezt olvastam a 80 milliós Egyiptomról is. Meg, hogy több, mint 2 milliárd emberre igaz ez a Földön, és bármennyire óvatosan bánunk az ilyen médiaszagú, nem igazolt számadatokkal, mégis mellbevágóak. Az európai szegénység más léptékű, mint például az Ázsiai, nehezen érthető, felfogható, emészthető európai mércével, értékrenddel.

Még sosem jártam Indonéziában, és Bali valószínűleg csak egy sajátos szelet, még jönni, látni kell..
Kicsit sajnálom, hogy nem a kevésbé felkapott Lombokot választottuk úticélnak, de így sem éreztük rosszul magunkat. Sok volt a megveszünkmindentanagyarcunkkal típusú vesztern csávó, és ausztrál barátaink sem állítottak ki magukról túl jó bizonyítványt. Nagyon turistás hely. És annyira nehéz volt jó kaját találnunk, meg minden olyan drága volt, mintha Magyarországon lennénk.. Viszont az Indiai-óceán nagyon szép, imádtuk a hullámait, naplementéit.



Az meglepett,  a gyerekek mennyire lazán birkóztak a hullámokkal, bodyboardoztak (http://en.wikipedia.org/wiki/Bodyboarding), ügyesek voltak. Van már tengerhullámos tapasztalatuk bőven. Nekem megrándult a karom, volt ürügyem, miért csak a partról szemlélem az összes testüregük intenzív átöblítését. :-)
Az óceánt a szálloda medencéjével és érdekes túrákkal váltogattuk, jártunk az északi partokon, néztünk, szagoltunk működő tűzhányót is, megbámultuk a tényleg szép kézműves munkákat.

Voltunk ékszerkészítőknél,

kávéültetvényen, ahol persze megízlelhettük a világ legdrágább kávéját a Kopi Luwakot, amit gyakorlatilag szárított macskaszarból vakarnak ki. :-) (http://en.wikipedia.org/wiki/Kopi_Luwak)

Az végtermék alapanyag :-)

Részletes tájékoztatást kaptunk a gyártási folyamatról, meglepődtek, hogy én már mindent tudtam a különlegességről (egyébként tök véletlenül..).

Ja, ezeket a dolgokat nem szabad kihagyni, és úgy könnyebb volt meginni, hogy nem voltam biztos benne, tényleg átment az állaton a cucc, csak így több pénzt tudnak csinálni a hülye turistából. Nem baj, én mosolyogva vállaltam ezt a szerepet..

A templomok külön fejezet, én nem untam meg őket, viszont volt velünk két gyerek is, akiket a kakás kávé hosszabb ideig kötött le, de azért őket is érdekelték a fura helyeken épített szentélyek. Egy ideig..



Igyekeztünk látni valamit a helyi életből, beleszagolni a trópusi piac orrfacsaró (most írjak illatot?) bűzébe úgy dél körül. O.K., a zöldségekkel nincs baj..
Itt van még néhány kép innen-onnan, ha még nem untátok meg őket..



Jó kis nyárvégi kaland volt, még töltött rajtunk egy kicsit, hogy könnyebben vágjunk bele egy újabb küzdelmes évbe..