És nem akarok olyanokat írni, hogy derohanazidő, vagy hűdemegnőtt, meg észresemvettük, de igen..
|
2006. október |
|
2007. január |
Barnabás már 7 éves. Túl nagy a kontraszt, amikor elköltöztünk, volt egy kisfiunk. Persze most is van, de az utolsó évben akkorát változott, hogy most van egy (kis) nagyfiunk. :-) És persze, büszkék vagyunk rá, örömmel figyeljük, hogyan alakul, érik, hogyan bontakozik ki, hogyan értékeli, látja, ismeri meg a világot, aminek egy nagyon érdekes, tanulságos szeletét sikerült megmutatnunk neki.
|
2011. május |
|
2011. június |
Természetes, hogy nagyon másképp működik mint Dorottya, belőle még hiányoznak azok a maga által megfogalmazott, kitűzött célok, többet sodorja a szél. Talán ez még nem gyengeség, csak korából fakad, most kezdte el igazán észrevenni, látni, érezni, megérteni, elemezni, értékelni, felfedezni, megtanulni az őt körülvevő valóságot, és annak törvényszerűségeit. Keresi a helyét, és az önállóság rögös útja gyakran torkollik önfejűségbe, és sokszor kényelmes visszamászni a kisfiúi létbe. De muszáj lassan kibújnia a burokból, megtalálni a maga útjait, amiken persze minden erőnkkel igyekszünk őt segíteni, ennek sokszor nyomasztó felelősségű terhével együtt, és kívánjuk, legyen mindig boldog..
3 megjegyzés:
Gratulálunk a világon a -számunkra- legszebb kékszemű, kedves nagyfiú unokánknak! Mami Papi
Barnabás Nagyfiú ebben az évben kinyílt, önállóvá, magabiztossá vált. Az új környezet kihívásaira csodásan reagált. És ugrásszerűen kibújt belőle a Nagyfiú. Imádom. Őt is.
Még sok boldogat Barnabás!
Már decemberben olyan nagyfiús volt, képzelem most!
Megjegyzés küldése