Oldalak

2012. január 31., kedd

Füst


Úgy tűnik, lassan véget ér a kínai holdújév okozta intenzív robbantgatós-füstölős periódus itt Penangon.
Tegnap éjfélkor még buta módon lementem az udvarra megnézni, honnan jön a füst, amitől majdnem megfulladunk. Nem meglepő módon csak egy gonosz szellemet űző óriási füstölőt találtam.
A kép az egyik templom előtt készült még a múlt héten George Townban.

2012. január 30., hétfő

Kek Lok Si



Délkelet-Ázsia legnagyobb buddhista templomát idén is kivilágították (a tavalyi: http://dabzmalaysia.blogspot.com/2011/02/gong-xi-fa-cai.html), hétvégén megcsodáltuk. Idén nem voltunk túl bölcsek, és a kínai holdújévet követő napokban mentünk, hatalmas volt a tömeg. Sebaj, türelmes emberek vagyunk, és elfoglaltuk magunkat az úton az araszoló közlekedésben is. Például énekeltünk is, szerencsére nem volt fültanú.. Meg nézelődtünk. Kókuszdiót nem vettünk. Meg cukornádlevet sem, pedig azt szeretjük, de csak akkor igazán, ha préselés előtt lehántják a zöld kérgét.


A felkapottabb motorszerelő műhelyekben sokáig dolgoznak.


Egy bő óra után megérkeztünk a sziget túloldalán lévő templomba, ahol szintén építkeznek. Mint mindenhol a környéken, amivel egy kicsit tele már a hócipőm. Kár, hogy nehéz BEFEJEZETT dolgokat találni errefelé. Sebaj, átküzdöttük magunkat az akadályokon, és nem estünk le a jórészt kivilágítatlan, korlát nélküli lépcsőkön sem. Mert volt nálunk zseblámpa..
És, mert már nehéz minket meglepni..


A templom idén is szép volt, úgyhogy egyáltalán nem bántuk a zökkenőket.





Ez egy hatalmas komplexum, sok épülettel, amiket egy sikló köt össze. Persze, most használhatatlan volt, illetve annak nem, aki rászánta az időt a sorbanállásra. Mi nem tettük.




Azért feljutottunk a 30 méteres Kuan Yin szoborhoz, ahol Barni és Dorottya elvégezte a tavalyihoz hasonló szertartását.



És ha esetleg nem kívántam volna még elégszer: boldog új évet mindenkinek!
Most a holdújév után is lesz valami nemsoká. Mármint egy másik új év. Talán hokkien? Nem emlékszem biztosan..
Mindegy, megünnepeljük. Sikeres, szerencsés, boldog sárkányévet!




2012. január 23., hétfő

Gong Xi Fa Cai! (恭禧發財)



Már megint..
Egyszerűbb bemásolni a tavalyi linkjét:
http://dabzmalaysia.blogspot.com/2011/02/gong-xi-fa-cai.html
Búcsúzzunk a nyúltól, üdv a sárkánynak!!


2012. január 4., szerda

Thaiföld, Krabi, Phuket

Még Karácsony előtt összepakoltuk a fontos papucsunkat és fürdőruhánkat, beültünk az autóba: irány Thaiföld. Autóztunk vagy 2.000 kilométert, nagyon szép helyeken jártunk, remekül éreztük magunkat.
Egyik thai ismerősünk szerzett nekünk a barátinál is kellemesebb árakon szállást a kapcsolatain keresztül. Az igaz, hogy a benzin jóval drágább Thaiföldön, mint Malajziában: úgy 200 forint litere..
És a thai közlekedés kicsit azért zűrösebb, mint a maláj, de az indiaihoz képest európainak minősíthető. Csak egy motorosnak mentem neki, élő anyagban nem esett kár. És a motoros itt csak másodrendű szereplője a közlekedésnek, mert kicsi, vagyis nincs elsőbbsége.. Az autón jobban látszik egy remek phuketi parkolási manőverem eredménye, de ez nem írható a thai közlekedés számlájára. Meg kellet volna áldatni az út előtt az arra szakosodott műintézményben..
Ha autóval léped át a thai-maláj határt, készülj némi körülményes papírmunkára: ideiglenes jelleggel exportálnod kell az autót. Utána meg kell győznöd a határőrt, hogy neked bizony nem kell már vízum Thaiföldre (remélem, jól tudom, mindenesetre elég meggyőző voltam :-).
Krabi tőlünk úgy 6-7 óra, nagyon megkedveltük a helyet. A tenger ugyanúgy az Andamán, mint Penang körül, de nem abban a szutykos-medúzás változatban, hanem a smaragd-átlátszó-hivogatóban.


Érkezéskor meghatároztam a kvótát: fejenként 2 db kagyló gyűjthető. Még nem ellenőriztem, mi került haza, de kétlem, hogy nem vett komolyan a családom.. :-)


Jópár kilométert hajókáztunk is ezek között a csodálatos szigetek, partok, lagúnák között.




És mindenhol csobbantunk egyet a tengerben..


A Karácsony is ilyen körülmények között telt.


És íme, a karácsonyi ebédünk:


Valamit valamiért.. Nekünk nagyon ízlett!


Bár némelyünk arckifejezése nem ezt tükrözi..


De volt tengerpart, ahová gyalog indultunk, nem szennyeztük folyamatosan a környezetet. Viszont később vissza is fordultunk, mert túl messze volt..


Az itt használatos kiherélt gépkocsimotorokhoz nem kötelező a zöld kártya. Sem.


Érdekes dolgokba botlik az ember ezeken a partokon. Tulajdonképpen csak a környezet, meg a díszítő elemek szokatlanok egy kicsit. Ja, meg a méret. Bár biztos, van, akinek még az sem.. :-)


De olvassunk egy kicsit erről a szentélyről, legyünk nyitottak, elfogadók,


mielőtt nagyobb tételben szembesülünk ezekkel az áldozati tárgyakkal..


Persze, ha az embernek 225 ló ereje van a lába között, érdekes érzés lehet. Meg van miből áldozni.. :-)


Átmentünk Phi-Phi-re is. Ami egy hagyon híres sziget. Illetve kettő. És ami egész nyugodt szívvel ki is hagyható, ha úgy jön ki a lépés. Kicsit siófoki a hangulat már errefelé, nagy a tömeg, szóval nem a mi pályánk. 




Jó, tényleg nagyon szép, csak ne lenne annyi ember. De vannak azért halak is..


Már útközben kioktatnak, hogyan is kell űzni ezt a sportot. Vezetőnk ázsiai angolját pipával a szájában egy fokkal könnyebb volt megértenem.. :-)


Barnabás iszonyúan élvezte a vízalatti fogócskát.


Meg vannak elefántok is, ami azért errefelé nem olyan óriási meglepetés.



Meg van a James Bond sziget (http://www.jamesbondisland.com/), ami egy túllihegett, jól kibetonozott látványosság messziről jött pocakos nyugatiaknak, mint amilyen én is vagyok (csak én közelről jöttem:-). Klasszikus, a képekensokkalszebbmegnagyobb látnivaló. De a Phang Nga öböl valóban csodálatos!!


Szilveszterkor már Phuketen voltunk (Krabitól úgy három óra), csak három éjszakát töltöttünk itt (ennyi meseszámot! :-). Jó, hogy nem többet. Ez az a sziget, amit éves szinten 5,3 millió turista látogat meg. Pattaya után Thaiföld legfelkapottab tengerparti üdülőhelye. Ez sem a mi sportunk, de azért elvoltunk..


Röptettünk Lucky Balloont, kívántunk sok szépet és jót egymásnak, magunknak, meg a világnak..


Aztán elindultunk thai barátainkat meglátogatni Songkhlaba. Őt nem ismerjük, csak jól sikerült a kép.


És akkor még egy közös felvétel a lányommal. :-)


De ne hagyjuk ki a többieket sem, így apály idején..


Meg azért még egy naplementéset is a gyerekekkel..



Ja, és a kajáról nem is írtam még! Nagyon jókat ettünk remek útszéli kis helyeken (tudod, ezek azok a helyek, amitől az útikönyvek óva intenek mindenkit :-).



És jó, hogy az út szélén jó eséllyel kapsz egy kis sült banánt!


Szóval Phuketről Shonghkla-ba mentünk, ami a keleti parton van, vagyis ott most van az esős évszak.
(De azért esőben is lehet banános rotit (palacsintaszerű izé) venni..)


A barátaink nagyon elkényeztettek bennünket, megmutattak mindent. Elvittek egy igazi thai étterembe is, ahol pukkadásig ettük tele magunkat az új év első napján, és ahol megtudtam, hogy a fokhagymás sült oldalas, meg a sült csülök is simán thai kajaként is emlegethető.
Meg én nem szeretem a friss kókusz levét, szinte semmi íze sincs, viszont most ittam olyat, ami kisebb, és valahogy megpirítják, és a löttynek így isteni kókusz íze lesz. Imádom!


Aztán Dorottya ott is maradt velük Thaiföldön.. Azért végül visszakaptuk őt is itt Penangon.
Remek nyaralás volt, rengeteg gyönyörű, érdekes, izgalmas, tanulságos dolgot láttunk, hallottunk, éreztünk, tapasztaltunk.
Ők 543 évvel előrébb vannak már.. :-)
Viszont továbbra sem olvasom a thai írást..