Írok még egy kicsit Kambodzsáról, erről a csodálatos országról. (Előzmény: http://dabzmalaysia.blogspot.com/2012/02/kambodzsa.html)
Az egyik fő attrakció Angkor (http://hu.wikipedia.org/wiki/Angkor), ez a hihetetlen templomváros.
Némi fejtörés után háromnapos belépőt vásároltunk, ennyi idő legalább kell, hogy ne egy nagy romok közti rohanás legyen a látogatásból, és talán elég is, ha két gyerekkel mész, még, ha azok meglepően érdeklődőek is..
A Khmer Királyság hajdani (802-1432) fővárosa hatalmas területen fekszik, szükségünk volt közlekedési eszközre, hogy legalább egy részét bejárhassuk. A kiválasztott járműhöz számos extrafelszerelés tartozott, köztük a képen látható függőágy, amiben éppen sofőrünk piheni ki az út fáradalmait. Egyébként nagyon rokonszenves, segítőkész volt.
Mindenki imádja a fel-felbukkanó narancssárga ruhába öltözött monkokat fényképezni, szegények remek kontrasztot adnak a szürkés romokkal.. :-)
Egyes becslések szerint a fénykorban vagy egymillió ember élt itt, ebben az időben Londonban úgy ötvenezren lézengtek. Meglepő adat.
A méretek, a nagyság elképesztő, csak Angkor Watban (http://hu.wikipedia.org/wiki/Angkorvat) több az építőanyagként felhasznált kő, mint az egyiptomi Kheopsz piramisban. És a világ legnagyobb vallási célú épülete csak egy pici szelet..
Szóval, három napon keresztül tátott szájjal jártuk ezeket a romokat. Kicsit tartottunk a tömegtől, de szerencsére felesleges volt aggódnunk, Angkor Waton és a Bayon templomon kívül nem volt számottevő az embermennyiség és a fő attrakcióknál is több jutott, mint egy talpalattnyi hely.. :-)
És a gyerekek tényleg élvezték, a trópusi hőséget már megszokták, nem nagyon zavarta őket.
Persze, jó, hogy a háromcsillagos szállodánknak volt úszómedencéje is, jól esett lehűteni magunkat.
És a sok családi fotó után itt van néhány (51:-) Angkorról (is):
Mindenki fotózott. A jobb képeket nem én csináltam.. :-)
Egyszer több, mint száz kilométert tuk-tukoztunk, elmentünk Banteay Sreibe, a Nők Citadellájába (http://hu.wikipedia.org/wiki/Bantejszrei), ami a környék legdíszesebb hindu temploma.
Megnéztük Kbal Speamot (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kbal_Spean) is, az Ezer Linga folyóját.
Itt a víztükör alatt, a folyómederben több ezer (!) linga és jóni faragványa látható. Mondjuk, ha visszagondolok, jónit azt éppen nem láttam. De a Wikipédia ezt írta..
Most nem volt túl sok víz, úgyhogy egy része kilógott.. :-) Érdemes volt kicsit többet zötykölődnünk, aztán felmásznunk a folyóhoz.
Meg néztünk szép naplementéket is. Máshol olyat nem látni. :-)
Ausztrál barátaink - akik három gyerekükkel vagy három hetet bekpekkereztek a környéken :-) - tanácsai nyomán a romok után befizettünk egy negyven kilométeres quad túrára is.
Ezt hiba kihagyni, kicsit többet látsz a vidékből.
Nemcsak a gyerekek élvezték a dolgot, bár ők nagyon, főleg, amikor vezethettek is..
Meglátogattunk egy árvaházat is. Itt van olyan, hogy árvaház-turizmus..
Ő mutatta meg nekünk a helyet, mesélt egy kicsit:
Érdemes vetni egy pillantást a honlapjukra: http://www.cambodianorphanage.org/, kicsit olvasgatni..
Megtudhatsz sok mindent az országról is. Meg, hogy egy gyerek éves (!) ruházata 10 dollár..
És a felzaklatott, lusta, kényelmes, elkényeztetett európai banda nagy, büdös, berregő quadokra pattan, és száguldozik tovább a romok és rizsföldek között..
De valamit megmozdít egy ilyen látogatás. Amikor nemcsak hallod, olvasod. Hanem látod. Más.
Dorottya közölte, hogy ő majd egy ilyen helyen is akar tanítani.. Gyermeki vágyak?
És, ha már itt tartunk, mutatok még egy képet:
Édes, nem? A romoknál ő és társai próbálnak eladni mindenféle haszontalan turistacuccokat. Vennél tőle valamit, hogy segíts? Gondold végig: ezek a gyerekek azért nem mennek iskolába, mert a szüleik így kerestetnek pénzt velük..
Az iskolák viszont a következőképp próbálkoznak:
Az élelem központi kérdés, ők etetik a gyereket, ha beiratod és iskolába járatod..
Viszont, ha inkább a romoknál dolgoztatod, mert mindig lesznek olyan turisták, akik keveset tudnak, és értenek..
Szóval, vennél?
