http://www.journeymalaysia.com/MR_belum.htm
LÁTTUNK VAD ELEFÁNTOKAT!!! A 4-es út a thai határ mellett vezet az őserdőn át (http://dabzmalaysia.blogspot.com/2010/12/temengor-lake-4-es-ut.html), és hazafelé bebizonyosodott, hogy az elefántos jelzőtáblák nem a tréfa kedvéért vannak kitéve! Barnabás felkiáltott: Elefántok! Igyekeztem mihamarabb visszafordulni, mert a tükörből láttam, ahogy mögöttünk éppen átkelnek az úttesten. Amire visszaértünk, már csak a dzsungelt bámulhattuk az útról, ahol eltűntek. Sebaj, Dorottya emlékezetből lerajzolta az eseményt, így szerencsére megoszthatjuk. :-)
Egyébként fogalmam sincs róla, mi a teendő, ha vadon élő elefánttokkal találkozol, ezt nem tanították meg az iskolában. Talán nem baj, hogy nem értünk vissza időben.. :-)
A rafflesia a világ legnagyobb virága (http://hu.wikipedia.org/wiki/Rafflesia), átmérője elérheti az egy métert. Szerencsénk volt, ilyet is láttunk! Keményen megdolgoztunk érte, a dzsungel nem kínálta tálcán a látványt.
A maláj félsziget második legnagyobb tava a Temenggor tó, vízi útjai megkönnyítik a mozgást az őserdő ezen részén. A piócákból viszont jóval több van a kelleténél, és nagyon ügyesen másznak fel a nadrágodra. A csípést nem érzed, aztán meg elég nehéz leszedni őket. Szereztünk gyakorlati tapasztalatot bőséggel. Teljesen ártalmatlanok, csak nagyon undorítóak.. A tájékoztató tábla szerint: "Ne aggódj a piócák miatt, ha megcsípnek, az azt jelenti, hogy a véred egészséges...!" A teszt szerint rendben vagyunk, csak nem értem, mért kellett olyan sokszor ismételni.. :-)
Merre is menjünk? A park egy részére 14 nappal a túra megkezdése előtt engedélyt kell igényelni, de enélkül is óriási a bejárható terület.
A dzsungeltúrán elefántot nem, csak az ürüléküket láttuk a sónyaló helyeken, ahová szervezetük ásványi anyag háztartását járnak helyrebillenteni. Röviden: nyalogatják a sós lyukakat. :-)
Ritkán adatik meg az a magasztos pillanat, hogy mázsákban mérhető elefántszar ürülék kupacok között bóklászhatsz, és még lapátolnod sem kell. Kihasználtuk. :-)
Szerencsénk lesz!
Hajóval tettük meg a nagyobb távolságokat.
Piócagyűjtés közben.
A földön helyenként rengeteg mittudoménmilyen virágot találtunk.
Meglátogattunk egy orang asli (maláj őslakos, http://en.wikipedia.org/wiki/Orang_Asli) falut is az egyik szigeten. Elkeserítő élmény volt. Az út előtt jelezték, vásároljunk némi cukorkát ajándékba az orang asli gyerekeknek.
Az egész zavaróan gusztustalan megmozdulás volt. Miért kell ezekből az emberekből cirkuszi mutatványt csinálni? Kínosan éreztük magunkat cukorka osztogatás közben. Még jó, hogy üveggyöngy nem volt nálunk.
Bemutatom néhány őserdei barátunkat:
És szerencsére a szállodában sem hagytak bennünket teljesen magunkra:
Csak két éjszakát töltöttünk itt.
Aztán elindultunk hazafelé.
A fakitermelés errefelé is gőzerővel folyik. Ez itt merbau.
És megint igyekeztünk itt-ott letérni az főútról, hogy többet lássunk.
Nem mindig a legjobb helyen. Ha nem tapos el egy elefánt, jól hátbalőnek.. :-)
De ezt is túléltük, hogy elmesélhessük..
7 megjegyzés:
Igazi túlélők vagytok. :)
Az elefántok pedig nagyon édesek, szerencse, hogy pótoltátok a képet, így már mi is el tudjuk képzelni. :)
Először egy óríáskígyóban akartuk lerajzolni, de Dorottya szerint az nem jó, mert többen voltak, és akkor nem lett volna kalap alakú..
Jaj szegény elefántok, milyen jó, hogy megúszták a kígyót!
(vagy szegény kígyó?)
Erre sajnos most nem ugrik be semmi rém szellemes válasz. :-)
Majd legközelebb.
Kedvelem a blogodat..
Kár. :)
Köszönöm. Én is a tiédet. :D
Szuper helyeken jártatok, de meg is dolgoztatok érte. Az elefántos rajz jobb mint bármelyik fénykép - bár nagy a verseny!
Lehet, hogy nektek fel sem tűnt, de én már egy hónapja visszajöttem Magyarországra: a plexire kasírozott eligazító tábla, amit a gyerekek néznek, nincs összefirkálva, nem repedt, nincs szétbarmolva: egyszerűen ép és tiszta a praktikus fakeretén. Jó, tudom: szemét az több ott. De az legalább nem szándékos.
A rajzot én is imádom! És messzemenőkig hiteles, D. már a kocsiban elkezdte a vázlatot, amikor kiderült, hogy nincs fotó.. A művészi szabadság csak annyiban nyilvánul meg, hogy a kicsi nem az anyja farkába kapaszkodott, hanem mellette futott..
Lehet, hogy a tábla csak azért van jó állapotban, mert az időjárás miatt sűrűn kell cserélni. :-)
Megjegyzés küldése