A sas leszállt

Kihasználtuk az iskolai szünetet, elutaztunk néhány napra a "Pearl of the Orient"-ről a "Jewel of the North"-ra. Vagyis Penangról Langkawira (lang=sas), ha már itt van a szomszédban. Repülővel mentünk, szivárványt is láttunk:

A szállodánkon kívül a szigeten csak egy yachtkikötő volt. Nyugodt hely. Majdnem..

Azt, gondolom, mindenki kitalálta, hogy a repülőnk nem a kedvünkért kanyarodott a sziget fölé, hanem, mert erre vezet a légifolyosó. :-) Szerencsére nem volt nagy a forgalom.
A tengerpart és a medence is átment a vizsgán.

Innen hajókáztunk naponta át a fő-szigetre, Langkawira bóklászni.

Volt, aki a ~15 perces hajóutat sarkvidéki expedíciónak gondolta, és ennek megfelelően öltözött. A jégtáblák az egyenlítőig nem úsznak le, nem hülyék, tudják, hogy elolvadnának.. Nem értettem igazán, volt vagy 30 fok. Esetleg otthon felejtette a full csador szerkóját az Arab öbölben, és meztelennek érezte volna magát egy póló-rövidnadrág kombóban? Vagy megszokta, hogy a testhajlataiban folyamatosan csörgedezik valami?

Langkawit az UNESCO 2007-ben Geoparkká nyilvánította, 99 szigetből áll (kötve hiszem, hogy tényleg ennyiből :-), és tényleg szép, próbálnak vigyázni is rá a maguk módján.

Amit nem érdemes kihagyni itt: Cable Car Ride, felvonózás:

- Ott vagyunk már?

- Neeeem...

A Sky Bridge (http://www.pto.hu/post/1/1234), ahol egy kicsit remegett a lábam, bár statikailag rendben volt :-), és most a szél sem fújt. Különben az egész konstrukció enyhén mozog..

Ha lefelé nézel, a pallók (van amelyik kicsit mozog!) rései között átlátni a mélységbe. Én nem néztem.

A vigyor nem őszinte az arcunkon, csak a fénykép kedvéért játsszuk meg magunkat..

A tervezés egy dolog, gondolom, szakértő mérnökök munkája. A karbantartás egy másik. Ezért aggódtam egy kicsit, szerezve már személyes tapasztalatokat ezen a téren..

 Meg vízesés.

Meg is szomjaztunk, ittunk egy kis hideg kókusztejet (vagyis vizet).

Találkoztunk állatokkal is az út szélén, úgyhogy nem éreztem magam egyedül. :-)

Meg láttunk versenygépet.

És a Múlt kikötött a Jelen mellett.

A Jövő pedig nézte.

Aztán lement a nap, mi meg néztük egy világítorony mellől. Mivel lekéstük a hajónkat vissza a szigetünkre. :-))

Másnap ismét felkerekedtünk. Viszont nem értettük, mit keres egy traktor a tengerparon, ami itt éppen nem volt valami hívogató tisztaságú.. Lehet, hogy kivezényelték takarítani.

A turizmus mellett mezőgazdaságból élnek az itteniek. Asszem, ez itt egy rizsföld. Padi. Vagy nem.

És jött a csúcspont: egy motorcsónakon bóklásztunk a Kilim Geoforest Park, meg a mangrove mocsár csatornáin. 

Biztonságban voltunk, a kormány jó kezekben. A háttérben nem én vagyok, ennyire még nem barnultam le.

Jobb, mint a vidámpark!

És gyönyörű...

Hopp, egy vipera. Nem ez volt itt az első. Csak a másikról nem lettek túl jók a képek. Nem mosolygott. :-)

Water monitor, kisebb verzió. (< 1m) De lehet, hogy tök más a neve.

Water monitor, megtermett verzió. (> 2m)

A majmok már fel sem tűnnek nekünk, miért pont itt ne lennének. Mindenhol vannak.

Időnként kikötöttünk. Denevérbarlang, halfarm, ilyesmi. Ez a majom valószínűleg egy visszaeső bűnöző, tanúi voltunk, ahogy egy figyelmetlen turista hátizsákjából kilógó csomagot egy szempillantás alatt kitépte, majd a tartalmát jóízűen elfogyasztotta.

Innen sajnos még hiányzik a kaja tulajdonosának ábrázata. :-)

Ma viszont terv szerint elértük a hajónkat - naplemente előtt odaértünk a kikötőnkbe.

Volt még tengeri kajakozás, átmentünk az egyik kis szigetről a másik kis szigetre. Hámlik a hátam..

Voltunk egy élvezhető akváriumban, és szerencsére csak ott találkoztunk medúzával, a tengerben nem..

És az akváriumban rájöttünk, miért viselt útitársunk téli öltözéket a forróságban. Ide készült:

Még egy lényeges apróság: Langkawi 1987 óta vámmentes övezet! Hogy ez mit jelent? Alig bírtuk el a csomagjainkat, az ital majdnem féláron kapható, a vámosoknak meg többnyire melegük van..

Visszafelé hajóval jöttünk, azt gondoltuk, nincs számottevő idő, és árkülönbség. De minőségi volt.. 

Az alábbi képen két lényeges dolog látszik: az ok, amiért legközelebb repülővel jövünk-megyünk, és a lakásunk Penangon.

Na, melyik hajóval érkeztünk Penangra?

Legközelebb Dorottya megy iskolai kirándulásra Langkawira, ők felmennek busszal a szárazföldön, és egy rövid kompúttal kerülnek át a szigetre.

Ja, és ennyibe került volna mondjuk egy hosszú hétvége Magyarországon is.

Szépvoltjóvoltérdekesvolt.. 

Csajok

Három hónap teljes elvonás után meghívást kaptam egy banya-buliba, ami komoly megtiszteltetés számomra, ismerve ezek bensőséges voltát. Természetesen azt a lelki feltöltődést nem nyújtotta, mint az otthoni lányos kiruccanások, de kellemes élmény volt.
:-)
Teljesen nemzetközi volt a társaság: egy angol, egy wales-i, egy német és egy szlovák hölgy társaságát élvezhettem, akik tanítónők egy helyi nemzetközi iskolában. Ebből adódóan eléggé kívülálló voltam, de szerencsére a nők azok mindenhol nők, úgyhogy közös téma persze most is akadt.
Az étteremben, ahol voltunk, jó (?) muszlim szokás szerint alkoholt nem szolgálnak fel, de viheted a saját üveg borodat (Simonsig Pinotage 2006 tesztelve: OK!), vagy amire vágysz. A végén a számlán döbbenten láttuk, hogy azért biztos, ami biztos, felszámoltak vitt palackonként RM15 (~1.000 HUF) felszolgálási díjat.

Jó kis este volt...

Photoshop

Megláttam ezt a hirdetést, és azonnal felkeltette az érdeklődésemet!
A programot régóta és jól ismerem, bár ezer éve nem használtam. Viszont az RM20, az csak ~1300HUF, és biztos, lehet még alkudni is egy kicsit. Ennyiért a hülyének is megéri, hát még nekem!
Szerintetek is kár lenne kihagyni, nem? :-)

Egyébként ritka az ilyen, ezért is fényképeztem le, többnyire mindent kiírnak értelmezhető (bocs, van akinek ez is az) nyelven is. Fenti hirdetésnél vélhetően nem én vagyok a célcsoport.

Szerintem sose tudjuk meg, érdemes-e felhívnom Greenie-t..

Szürke, munkás hétköznapok

Amik jönnek, mennek.
Kezdünk gyökeret ereszteni, megtalálni a magunk kis világát, dolgait. Tudjuk, hol érdemes gyümölcsöt vásárolni, melyik fogkrém a legjobb. Megszoktuk a lakást, nem matatunk tíz percig a sötétben a villanykapcsoló körül, és ösztönös mozdulattal öblítjük le a WC-t magunk után. :-)
Szóval  valamenyire otthon vagyunk már Malajziában is..
Új életünk szilárd alapjait sok szívással, verítékes munkával, mi négyen, közösen leraktuk, kialakítottuk otthonról 10.000 km-re, vadidegen környezetben. Asszem, kicsit büszkék is vagyunk magunkra!
A 10 hónapos előkészítő fázis után az első időszak végül is a terveink szerint ment, legalábbis ütemezés szempontjából. Nem igazán segítettek, valahogy a kezdetben látható, támaszt jelentő kapcsolatok menet közben különféle okok miatt szépen elkoptak. Emlékszem a pillanatra, amikor világossá vált: ha tényleg akarjuk ezt, magunk vagyunk. És akartuk. Végül így lett jobb. Utólag..
Most már van több idő, és a lelkiállapotunk is alkalmassá tesz arra, hogy mással is foglalkozzunk, mint a körülményeink alakítgatása, stabilizálása.
A munkáról nem írtam - sokat nem is fogok -, de mostanában ez dominál a hétköznapjainkban, muszáj utolérnünk magunkat. Szerencsére van egy jó kis dolgozószobánk, felszerelve mindennel, ami kell.
Beiratkoztunk egy számunkra megfelelő szintű (?) nyelvtanfolyamra is, mert tárgyalóképesebbé kell tuningolnunk az angolunkat. Foglalkoznunk kell a Magyarországon maradt működő dolgainkkal is, ezek is igényelnek időt, energiát, hol többet, hol kevesebbet. Új elemek, kapcsolatok, lehetőségek is felbukkantak, ezeket sem hagyhatjuk parlagon heverni, rengeteg elemző munkát kell végeznünk, ez sokszor nem könnyű, még tanuljuk Ázsia ezen arcát. De mosolygós-rokonszenves ez is.. Nem kék szemű :-)
És akkor mikor pancsoljunk a medencében?? Most tényleg úgy érzem, alig van időnk..

"Egy királynak mindenhez értenie kell!"

Lassan itt az őszi szünet, gondoltuk, elutazunk valahová pár napra.
Kattogtam a neten. Egyik helyen kérték, adjam meg a megszólításomat. Sokat gondolkodtam, vajon itt van-e végre a lehetőség, hogy megfelelően pozicionálhassam magam - tetszett a lista:

Nehéz a választás.

A Chef, meg a Captain, ugye, már foglalt. :-) Egy darabig ingadoztam az AM, az ACM, a HH és a Wg Cdr között. Vagy talán Plt Off?

Meteotaktikust, vagy királyt nem találtam, úgyhogy az újrapozicionálás sikertelen.

Basszus, megint elszalasztottam egy kínálkozó előrelépési lehetőséget!

Káros szenvedélyek

Szóval, muzulmán országban élünk, de mint írtam, minden hozzáférhető..
Jómagam leszoktam a dohányzásról, az utolsó szálat Magyarországon szívtam el, és ez nem tegnap történt. Hasonló a helyzet az alkoholfogyasztással is, amióta itt vagyunk, nem ittam egy kortyot sem. Ennek nincs különösebb oka, csak épp így jött ki a lépés. Lehet, hogy csak a megfelelő társaság hiányzik hozzá, meg lusta vagyok magamnak tölteni..

Azért tartunk itthon néhány palack bort, hátha kedvünk támad kibontani, íme a felhozatal:

Tudom, lehangolóan kevés. Aki eddig meg akart látagotni, most biztos meggondolta magát..

Legalább a pincészetek neveivel már találkoztam, ezeknek a boroknak az ára 5 crocs (RM50, azaz kb. 3.500 HUF) / palack körül mozog, aztán majd a vallatásnál kiderül, kidobtuk-e azt a sok pénzt az ablakon.. Remélem, nem! A jobb oldali a dél-afrikai borkalauz (Platter?) szerint megkapta a "Superquaffer of the year" címet. Megvan? Minden ismerősen cseng?
Simán lehet ihatatlan..
A Kaiken egy argentin borászat, palackon kis plusz címke, ami chileinek titulálja.. 

Készítettem néhány képet (telefon minőség) az egyik szupermarketben az italszekcióról:

Az érzékelhető, hogy a jól szituált alkoholista semmiképp nem hal szomjan, van miből választania. Itt is elkölthető rengeteg pénz szép címkéjű vacak borokra.

Kicsit olvasgattam:

Ausztrália 2001-ben megelőzte Franciaországot, és most övé az itteni piac kb. 50%-a. Számok, nem megbízható forrásból a fajtamegoszlásra: Cabernet 28%, Shiraz 18%, Chardonnay 36%, Sauvignon Blanc 21%. Ooopsz, az összesen 103%, úgyhogy a forrás tényleg nem megbízható (most látom csak: egy ausztrál kormányzati oldalon nem tudnak számolni, hihi!)! Mindegy, valami ilyesmi. A bort Malajziában jellemzően a nők fogyasztják. A megbízható forrásom szerint. :-)

Maláj bortermelőre sehogy sem sikerült bukkannom sem a szupermarketben, sem az interneten, ez nem lepett meg. Persze ettől még lehet, Thaiföldön próbálkoznak, van egy-két pici folt az országban, ahol megterem a szőlő, remélem most majd tudok újat mutatni nektek:

Tetszik a traktoruk?! Bujdósó Feri barátom lehet, hogy a képek láttán lecseréli a sajátjait.

Utánanézzek, mennyibe kerül egy ilyen gép? Fogyasztás, üzemeltetési költségek, m.o.-i szervízháttér, stb.? Ha érdekel, dobj egy mailt! Van egy állatkerti képviseletük Budapesten is, lehet tesztvezetésre jelentkezni... :-)

És szüret, egy kicsit másképp:

Az EU-ban biztos kötelező lenne a mentőmellény szüretelés közben. De ez Thaiföld, mosolygósabb hely..

Thaiföldön a mai napig használnak elefántokat munkavégzésre nehéz terepen, bár az arányuk rohamosan csökken, a munkájukat elveszik a gépek. Ezért létesült több elefántmenhely-cirkusz Thaiföldön, egyikben jártunk is két éve. Nekem siralmas, ahogy ezek az állatok focimezben rugdossák a labdát. Mindenféle állatos cirkuszt utálok, nem jó hely az nekik. Egy szőlőben talán jobban érzik magukat..

Szervezzek pincelátogatást? Kicsit körülnéznénk a szőlőben elefánthátról..

Linkek a thai borászatokhoz, akit közelebbről érdekel a technológia: 

http://www.siamwinery.com/sw2006/main.asp?page=monsoon

http://www.huahinhillsvineyard.com/history_hhhvy.htm

Engem a thai bor nem izgat fel, nem bízom benne, bár egyes szakírók (vajon fizethettek nekik, vagy a mosolygós vitte őket egy kört a csónakján:-) véleménye szerint jó borok készülnek. Biztos van jó rizsbor is. Annak aki szereti..
Ennyit az előítéletekről..

Vissza a szupermarketbe a fagylalt (!) részhez:

Ezek itt a borfagyik! Én nem tudtam, hogy ilyen is van! Cabernet csokoládé, cseresznyés merlot, málna chardonnay és társaik (http://www.mercersdairy.com/wineicecream.php), annyi pénzért (RM30 ~ 2100 HUF), amennyiért egy üveg bort is vehetsz, illetve csak egy kicsit drágább, mint egy doboz Haagen-Dazs fagyi.. Ízlés dolga. Ittam olyan bort, aminek jót tenne a fagyi..

Borkínálatról, származási helyek: Ausztrália, Új-Zéland (de furi, ezt így írják? Túl sokszor nem írtam le az életben..), Franciaország, Dél-Afrika, Olaszország, Argentína, USA, Chile.. Láttam svájcit (!) is.

Magyar borral nem találkoztam, borszaküzletben is kerestem, ezen a piacon csak unikum lehet.

Sok a csavaros kupak, régebben ez megtévesztett volna, azt hittem, csak parafadugó lehet a minőségi borokban. Aztán meghallgattam erről Andreas Ebnert a Borkápolnában, és azóta ezt másképp látom. Korszerűbb, jobban záró technológia, a dugós borok aránya a nullához közelít. Csakhogy van itt egy kis emocionális vetület is.. Mindegy, csavaros: O.K. 

Talán jobb, hogy a magyaroknak nincs pénze a csavaros technológiára. (mostiscsakdugósatvettem:-)

Egy borrendelő maláj link: http://www.casavino.com.my/

Ma a kezembe került a Time Out (~pestiest) egy különszáma, borokat teszteltek. Átfutottam. Egy rozéról a következőket írták:

"A rózsaszín borokkal kapcsolatban kialakult az a vélemény, hogy a hölgyeknek való. Nézzék meg Franciaországot, ott ezt a borfajtát a férfiak is szívesen fogyasztják."

Na, ezt most gondold végig! Hány palackot vennének itt egy Bujdosó Rosé Seccó-ból milliós nagyságrendű marketing-ráfordítások nélkül? Nem baj, így legalább több marad belőle nekünk..

Fröccsöt inni drága! Egyetlen fajta szénsavas ásványvíz kapható, normál ára ~4 RM (280 HUF) / literes palack, drágább, mint a 100%-os almalé! Ha leértékelés van, bevásárolunk, mi az almafröccshöz használjuk. A képen a Perriertől jobbra, az Evian alatt látható ez a Sparkling nevű jól pozicionált maláj termék :-)

Tömények, likőrök: minden ismert és kevéssé ismert (Canadian Club, Old Smuggler :-)) kapható:

Sörök: van minden. Tiger (1932-ben Szingapúrban kezdték palackozni), mint helyi (Szingapúr 1965-ig Malajziához tartozott), különben hibátlan, májusban kóstolgattam. 

És minden más: Leffe, Guiness, Coronita ~10 RM, van Carlsberg, meg sokféle, dobozosak ~5-6RM környékén. Nem olcsó, asszem. Szerencsére nem szeretem a sört annyira.

Remélem átfogó és hiteles képet sikerült adnom a káros szenvedélye(in)kről. Írtam mindenről?

A szerencsejátékról és a nőkről majd egy más alkalommal..

Együnk valamit

Bár muzulmán országban élünk, akár disznóhúst is vehetünk, ha megtaláljuk az üzlet egyik eldugott sarkában. Vagy bármit. Néhány speciális rétegterméktől eltekintve az én megítélésem szerint itt MINDEN megvásárolható. :-) O.K., nem kapsz pirosparikát, csak picike üvegben, aranyáron (az itt speciális rétegtermék). Használj helyi fűszereket, ne keresd az otthoni megszokott ízeket, úgysem találod! Vagy ha igen, méregdrágán, de ez tejesen logikus. Szóval, töltött paprikát, meg házi kolbászt egyél otthon, és ha már itt élsz, kisérletezz a régió ízeivel (gyerekekkel nehezített pálya, de van egy-két meglepő eredmény!)
A muszlimok nem esznek disznóhúst, az indiaiak marhát, én meg azt, ami nem ízlik.
:-))
Azért időnként egy kicsit hiányoznak a hazai, megszokott ízek, de annyi minden más pótólhatja őket! Most az indiai konyhát kóstolgatjuk, a chicken korma például fokhagymás naan-al isteni!
http://www.theauthenticfoodcompany.com/indian/chickorma.htm, vagy
http://www.indianfoodsite.com/meatandchicken.htm, és
http://www.mindmegette.hu/naan-kenyer.recept.
Itt a másik kedvencem, a tűzforró vastálon szervírozott sistergő tésztás akármi (sizzling noodles), sokféle variációban kérhető:

Amikor kihozzák, a tészta még száraz, bele kell nyomkodni a fortyogó trutymóba, hogy megfőjjön. Nagyon finom! Ár: RM 5 (350 HUF).

Előételnek egy kis home-made tavaszi tekercs, rákdarabokkal?

Következő kedvenc egy másik helyről: thai laksa (http://en.wikipedia.org/wiki/Laksa), mangós rizs kókusztejjel, frissen facsart narancslé:

Árak:

Thai laksa: RM 5 (350 HUF),
Mangós rizs: RM 5 (350 HUF),
Friss narancslé: RM 2 (140 HUF).
Az átváltásnál vastagon (x70) számoltam, egy malajziai ringgit most 63 magyar forintot ér.
Az étkezés olcsó, változatos, egyszerű módja: sokszor és régóta eszünk ilyen kifőzde-centrumokban (food-court: hogy fordítsam?), eddig semmiféle bajunk nem történt. Andreának inkább a hazai ízek előállítására tett kísérletek eredményei okoztak kisebb gondot..
Igazán sajnálom, hogy a halat és a tengeri herkentyűket sokszori próbálkozásra sem kedveltem meg, aki szereti őket, annak ez maga a paradicsom. Hú, de megéheztem!

Arculatváltás :-)

Átalakítottam a külsőt egy kicsit. Vagy nagyon.
Elértünk egy pontot, amit korábban kellett - szerettünk - volna. A holiday-feeling fejezetnek ezennel vége, mostantól máshogy élünk. :-)
Nem kell a repülő, leszállunk a felhők közül. Kell viszont az ÚT!
Ami egyébként továbbra is a magunk felszínesen unalmas - unalmasan felszínes - módján kerül bemutatásra...

Selamat Tahun Baru mindenkinek!!
És jó UTAT!!

"Én elkísértem a tévelygést egy kacskaringóra,

Egy kicsit lejjebb jöttünk fel újra.

És olvastam, hogy az ÚT a fontos, hogy soha ne legyen vége,

De szerintem a CÉL is az útnak a része."

(Lovasi András)

Költözés - utóhangok

(Előzmények: Költözés, illetve: Költözés!?!)

A héten (majdnem) az eredetileg megbeszélt szigorú ütemezés szerint végre hozzájutottunk az új lakás bérleti szerződésének hivatalos példányához. Szóval, most már kipakolhatok a bőröndömből, amiben elvi okok miatt ezidáig laktam.. Itt az ideje.
Némi eddig elhalgatott háttérinformáció: volt egy vidám pillanat, amikor reális esély mutatkozott arra, hogy ránk küldjék a rendőrséget és kilakoltassanak bennünket az előző lakásból. Ezért kellett olyan szélsebesen elhagynunk (ide most szívesen beépítenék egy számlálót, amivel mérhetném, hányan kívánják olvasás közben a "barátaink", hogy ez igazán bekövetkezhetett volna :-)). Húha, rosszul állunk!

Powered by graphicdesignschooldirectory.com .

Fentiek mind amiatt, hogy jelentős félreértés generálódott az ingatlan ügynökünk és a tulajdonos között. Menet közben a tulajdonos felkínálta, hogy maradjunk a régiben, de azzal jóval rosszabbul jártunk volna több szempontból is. Nem vagyunk saját magunk ellenségei, hiszen van sok jó barátunk :-)).

Röviden: megérkeztünk végre.

Néhány kép az új lakásról (bár a gyíkosakat már láttátok, arról a denevérről pedig, aki tegnap este berepült Dorottya szobájába, és csöndben hozzábújt a plüss nyuszijához, nem készült felvétel:-):

Innen egy ideig nem költözünk sehová...

Remélhetőleg :-)))

Kung-Fu Panda

Igazából Taekwondoo.
Barni egyik különórája taekwondoo lett. Természetesen ezt a sportot is csak a hozzávaló öltözékben lehet űzni.
Íme az eredmény:

Remélhetőleg nem rajtunk fog gyakorolni.

Barninak ma is tetszett az edzés, bár az átöltözésre már nem jutott idő: