Oldalak

2010. október 11., hétfő

Szürke, munkás hétköznapok

Amik jönnek, mennek.
Kezdünk gyökeret ereszteni, megtalálni a magunk kis világát, dolgait. Tudjuk, hol érdemes gyümölcsöt vásárolni, melyik fogkrém a legjobb. Megszoktuk a lakást, nem matatunk tíz percig a sötétben a villanykapcsoló körül, és ösztönös mozdulattal öblítjük le a WC-t magunk után. :-)
Szóval  valamenyire otthon vagyunk már Malajziában is..
Új életünk szilárd alapjait sok szívással, verítékes munkával, mi négyen, közösen leraktuk, kialakítottuk otthonról 10.000 km-re, vadidegen környezetben. Asszem, kicsit büszkék is vagyunk magunkra!
A 10 hónapos előkészítő fázis után az első időszak végül is a terveink szerint ment, legalábbis ütemezés szempontjából. Nem igazán segítettek, valahogy a kezdetben látható, támaszt jelentő kapcsolatok menet közben különféle okok miatt szépen elkoptak. Emlékszem a pillanatra, amikor világossá vált: ha tényleg akarjuk ezt, magunk vagyunk. És akartuk. Végül így lett jobb. Utólag..
Most már van több idő, és a lelkiállapotunk is alkalmassá tesz arra, hogy mással is foglalkozzunk, mint a körülményeink alakítgatása, stabilizálása.
A munkáról nem írtam - sokat nem is fogok -, de mostanában ez dominál a hétköznapjainkban, muszáj utolérnünk magunkat. Szerencsére van egy jó kis dolgozószobánk, felszerelve mindennel, ami kell.
Beiratkoztunk egy számunkra megfelelő szintű (?) nyelvtanfolyamra is, mert tárgyalóképesebbé kell tuningolnunk az angolunkat. Foglalkoznunk kell a Magyarországon maradt működő dolgainkkal is, ezek is igényelnek időt, energiát, hol többet, hol kevesebbet. Új elemek, kapcsolatok, lehetőségek is felbukkantak, ezeket sem hagyhatjuk parlagon heverni, rengeteg elemző munkát kell végeznünk, ez sokszor nem könnyű, még tanuljuk Ázsia ezen arcát. De mosolygós-rokonszenves ez is.. Nem kék szemű :-)
És akkor mikor pancsoljunk a medencében?? Most tényleg úgy érzem, alig van időnk..

5 megjegyzés:

lenardgabor írta...

Jo hallani, hogy ilyen jol alltok. Mi is kezdunk lassan eljutni ide.

TZ írta...

Előbb, vagy utóbb az idő megoldja azt, amit mi nem tudunk...

mami írta...

Ha tudod már mit hol vehetsz, durián magot tudsz szerezni? Ültetnék fát nevelnék nehogy nélkülözd ha hazajöttök....Nagyon gyorsan sikerült mindent a helyére rakni az ottani életetekben. Sokaknak ez legalább egy év lenne, ha nem több..

TZ írta...

Maminak: A duriánt nem fogom hiányolni soha, úgyhogy emiatt ne aggódj!
Helyrerakás ügyben szorított az idő, itt van Dorottya és Barnabás..
Ne tévesszen meg a látszat, lehet, hogy rosszat vetítettem, lesz még gondunk, bajunk elég.. Ja, ez az élet, hogyilyenborzasztóbölcslegyek.

Lajos írta...

Az hogy Penangot "felfedezted", egy cseppet Szántó Lajos is "segített": természetesen a döntés a Tied TZ. volt. Sztem szuper választás volt!! Drukkolok a tökéletes beilleszkedésért és itthon "harcolok" a korábban megszüntetett külképviselet ujra visszaállitásáért! Örömmel töltenek el sikereitek, figyelem írásaitokat, boldog vagyok a növekvő "beilleszkedésnek"!! Tudjátok meg ma van,,/nálatok már volt/ az "ölelés Világnapja/!! Itthonról mindenki ölel Benneteket!!