Oldalak

2010. november 25., csütörtök

Ízi rájder, öcsém!


Sokat gondolkodtam az itteni közlekedés másságán. Az eltérő szemléletből sok minden fakad, de vannak egyéb dolgok is.
Itt sokak számára a motor jelenti az elérhető, fenntartható közlekedési eszközt. A legtöbben átesnek - és rengetegen ottmaradnak - a motoros periódusukon. Aztán átülnek egy autóba, és próbálnak zsigerből hasonló szemlélettel közlekedni.


Más a közlekedés biztonságáról bennünk kialakított kép. Nekünk annyira a fejünkbe verik az áthághatatlannak vélt szabályokat (sajnos, nemcsak a közlekedésieket!), hogy azok több, mint természetesek. Itt ez (is) más. Vannak próbálkozások, de nehéz (vagy inkább lehetetlen) meggyőzni azt a szülőt, akinek jó esetben egy motorra telik, hogy ne ültesse már fel az egész családját egy rozoga szerkezetre.


A rendőrök egyébként egyáltalán nem foglalkoznak az ilyen jellegű "kihágásokkal" (legalábbis én soha nem tapasztaltam). Sokan meghalnak az utakon, nem túl jók a statisztikai mutatók.


Európai ember elsőre fogja a fejét, értetlenkedik azon, hogyan lehet ilyen felelőtlenül bánni az élettel. Aztán - talán - elgondolkodik azon, mi a jobb: egyedül ülni egy motorra, vagy feltenni az egész családot az egyetlen közlekedési eszközre, és elvinni iskolába a gyerekeket, kirándulni hétvégén, meglátogatni a barátokat.. Te melyiket választanád?

A motorral itt bármit, bárhová elszállítanak,





de sajnos, időnként öszetörik néhány tojás..


Nincsenek megjegyzések: