Már láttam a piacon egy szeksztánst régebben, alkudtam is rá, de végül nem ítéltem megfelelő vételnek. Aztán, talán valami okostojás nyugati elvitte, azt gondolva, hogy baromi jó üzletet csinált.. :-))))
És ott volt helyette ez a csoda, egy hibátlan (majdnem:-) Kelvin & Hughes gyártmányú szeksztáns, eredeti dobozzal, tanúsítvánnyal!
Próbáltam rezzenéstelen arccal, grimaszolás nélkül nézelődni, majd gyors egymásutánban feszegetni az árát néhány teljesen érdektelen vacaknak. Végül megkérdeztem a hőn áhított csodáét is, és majdnem kiugrottam a bőrömből, amikor a srác elkövette azt az égbekiáltó hibát, hogy megunva a kérdezősködésemet, odavetett egy számot! Egy nagyon kicsi számot! Faarccal, végre közelebbről és alaposabban is szemügyre vettem ezt a finom navigácós eszközt, és így sem okozott csalódást! A srác időközben lázas telefonálgatásba kezdett, majd feszengve közölte, hogy beszélt a főnökével, és sajnos nagyot tévedett az árral.. Ezeket a helyzeteket általában megfelelő leleményességel kezelem, nem történt ez másként most sem, szerény angoltudásommal óriási felháborodásomnak adtam hangot, elkeseredetten feszegetve a korrekt üzleti magatartás íratlan szabályait. (Kene barátom, aki a legjobb az alkutémában, ismét hiányzott, az ő segítségével simán az ár ötszörösét is kifizethettem volna. :-) A balhézásom végén annyira szégyellték magukat, hogy megkaptam az eredeti pofátlan áron (mint okostojás nyugati, azt gondolva, hogy baromi jó üzletet csináltam :-)).
Hát, így lettem büszke és boldog tulajdonosa egy újabb hajózási eszköznek.
Csak tudnám, hogy lehettem ekkora barom, hogy megvettem, és hogy fogom hazavinni?? Miért kell ilyeneket venni éppen Malajziában??
Bár, ha ezt eladom, simán kijön a hasznomból egy konténer hazáig..
Hasonló ostobaságaimról, kincseimről olvashatsz még: Starboard, és Mi a helyes irány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése